Ahol a szépség a természetessel találkozik

Costa Cosmetics-Szappanok és kozmetikumok

Costa Cosmetics-Szappanok és kozmetikumok

Queen of Hungary Soap (Királynévíz szappan)

2015. június 16. - Costa Cosmetics

Mielőtt megmutatnám, hogy sikerült a tegnapi szappankám, lássuk, mit találhatunk a neten erről a bizonyos virágvízről. A talált recepteket csak útmutatóul használtam, végül is úgy sem lehet egészen pontosan tudni, milyen volt eredetileg, majd átformáltam a saját ízlésem szerint. A történelmi áttekintése olyan szépen össze van szedve a Wikipédián, hogy nem is látom értelmét az átírogatásnak, ide másolom nektek (azért egy picit rövidítem):

A királynévíz vagy magyar víz volt az első európai alkohol bázisú parfüm és orvosság. Megjelenése a 14. század végéhez köthető. A legenda szerint a parfüm Erzsébet magyar királyné parancsára készült el. A recept dokumentálása a 17. század közepére tehető, így az összetevők és azok aránya az évszázadok alatt elhomályosodott. A kérdéses királyné  Plast Erzsébet (1305-1380) lehetett, bár a legenda egyes elemei nem illenek bele az ő életútjába. Az valószínűtlen, hogy a magyar Szent Erzsébet (1207-1231) volt, mert korábban élt, mint azt a legenda mondja, továbbá ő nem is volt igazi királyné.

A legősibb recept szerint úgy készült, hogy friss rozmaringot (és valószínűleg kakukkfüvet) erős szesszel (borpárlattal) desztilláltak. Későbbi változatokba már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz, narancsolaj és citrom is került.

A királynévíz évszázadokon át ismert volt egész Európa területén egészen a 18. századig, a kölnivíz megjelenéséig. A királynévíz – más növényi olajokhoz hasonlóan – nem csak illatosításra volt alkalmas, hanem a gyógyászatban mint orvosságot is használták. Az akkori orvosi receptek mind szájon át, mind külsőleg történő alkalmazását (mosakodás) javasolták.

És most térjünk vissza a matyó-szappanhoz.

Mint már említettem, 100% olívából készült, az ilyen szappanokba mindig teszek adalékokat, hogy jobb legyen az állaguk és a habzásuk. Ebben is van só, cukor, laktát, citrát és a királynévíz miatt acetát is. A színezékeket már felsoroltam a tegnapi bejegyzésemben. A minták elkészítéséhez csőrös flakonokat használtam, a képen már a munka végén beáztatott edények láthatók, a színek még így is csodásak (jó, hát kívülről kicsi ilyen-olyan maszatosak, de már a fülem is szappanos lett a végére):

szinek_3.jpg

A kész szappant még sütőzés előtt is lefotóztam (párszor), íme a képek mielőtt az elválasztók a helyükre kerültek volna:

matyo_1.jpg

Azért a készítés során volt egy kis malőr, mert pont mikor végeztem a mintákkal, a massza közepébe bepottyantottam a pálcikám törléséhez használt papírtörlőt (egy picit kuszábban állnak ott a virágaim, de végül is nem fulladt drámába az eset).

matyo_2.jpg

matyo_7.jpg

Az elválasztók behelyezése után a sütőbe került, jól átgélesedett. Ma reggelre teljesen kihűlt, jó kemény szappanok lettek, nagyon könnyen ki tudtam venni a formából. Itt egy kép a kész szappanról, elválasztókkal:

elvalasztos.jpg

és miután kihúzkodtam a plexi lapokat:

elvalasztos_3.jpg

Sajnos a fekete színem egy kicsit kivilágosodott, igaz nem is akartam nagyon sok szénport tenni, bele, mert akkor a használatnál nagyon fekete levet ereszt. A benne lévő sok só is világosítja kissé.

Végül itt van néhány fotó, aminek a hátterét egy, az édesanyám által hímzett mellény szolgáltatja:

3_matyo.jpgmatyo_kesz_2.jpgmatyo_kesz_5.jpg

Sajnos a kipróbálásukra még jó sokat kell várni. Remélem nem száll el addig az illatuk, mert most nagyon finom: menta, indiai citromfű, zsálya, geránium és dupla adag rozmaring került bele.

 

 

 

 

 

 

 

Matyó szappan

Beneveztem egy szappanversenyre.

Már egy ideje kacérkodom a gondolattal, hogy csináljak egy szép szappant egy ilyen megmérettetésre. Most tetszett is a téma és arra is jó ez a lépésem, hogy kicsit kirángasson alkotói válságomból.

A felhívást itt olvashatjátok (angolul), a cikk eleje az előző verseny eredményeiről szól, a végén ott a felhívás: a török ebru festészet ihlette szappant kell készíteni.

http://www.greatcakessoapworks.com/handmade-soap-blog/index.php/category/making-soap/soap-challenge/

Nem ismeritek az ebru festészetet? Már egy ideje felfedeztem a Youtoube-on ezeket a videókat és erős késztetést éreztem, hogy ki is próbáljam. Itt egy kedvencem:

https://www.youtube.com/watch?v=Z5a6Sdt-0RY

Aztán csak törtem a fejem, hogy az én szappanom milyen legyen, nézegettem török népművészeti mintákat, majd hírtelen megszületett az elhatározás: ezt a török festési módszert egy NAGYON magyar szappan készítésére fogom használni. Így a magyar népi motívumok végigböngészése következett. Amit kiválasztottam, egy matyó hímzés:

matyo.jpg

A szappan 100% olíva olajbóll készül, mivel egyrészt nagyon szeretem ezeket a szappanokat, másrészt jó sokáig híg marad a szappanmassza, van időm elbíbelődni vele. Hogy még izgalmasabb legyen, a szappanmasszába került egy kevés saját készítésű Magyar királyné vize (Queen of Hungary Water) ami az első európai alkohol alapú parfüm volt (állítólag). Arról viták folynak, hogy ki is volt ez a magyar királyné, akinek a nevéhez fűződik, minden esetre a sok gyógynövény kivonata egy szappanba csakis jó lehet. A tinktúrát nem alkohollal, hanem almaecettel készítettem:

queen_of_hungary_water.jpg

Lássuk csak, mi került az ecetbe: kamilla, körömvirág, rozmaring, zsálya, menta, kakukkfű, citromfű, fekete nadálytő gyökér, citromhéj, rózsa, levendula, diólevél (vajon nem hagytam ki semmit?)

A lúgot fagyasztott kecsketejben és körömvirág teában oldottam:lugoldas.jpg

Mivel egy teljesen természetes összetevőkből készült szappant szeretnék, ezért összeszedtem az itthon található összes természetes színezéket: alkanna, anattó, festőbuzér, rózsaszín-, vörös-, zöld-, sárga-, fehér-agyag, spirulina alga, klorofil, pirospaprika, kurkuma, karotin, szénpor. Kevés olajban oldottam őket:

szinek_1.jpg

A szappan a sütőben gélesedik, holnap megmutatom milyen lett!

 

 

 

 

 

Kedvenc szappanom

Rózsás szappanomnak igazán könnyed, friss illatot sikerült komponálni, így a Friss Rózsa fantázia nevet kapta.

rozsa2.jpg

Vannak szappanok, amik csak úgy elkészülnek, és vannak olyanok, amelyeknek történetük van. Ez utóbbiak közé tartozik ez a szappan is.az első adag története, hogy gyönyörű rózsacsokrot kaptam férjemtől, mégpedig a húsz éves házassági évfordulónkra. A csokor frissen csodás volt és valahogy úgy száradt meg, hogy a rózsák teljesen megőrizték a szépséges színüket. Vajon mi jut eszébe ekkor egy szappankészítőnek? Szóval hetekig gondolkodtam egy rózsaszappan elkészítésén, és végre tegnap belevágtam. Az olajok amiket használtam: olíva, kókusz, szója, rizskorpa és shea. Rózsaszín agyagon és szénporon kívül egy kevés kozmetikai pigmenttel színeztem. Az állagát javító adalékok: cukor, laktát só és tussah selyem. Az illata garten rose és floral. Sajnos a rózsák kicsit vesztettek színükből a készítés folyamán (a lúgos közeg köztudottan nem kedvez egyes természetes színkomponenseknek), de így is egy igen mutatós szappanka lett belőle (a szappan "lábánál" látható, milyen szép volt eredetileg)

unnamed.jpg

Helyes csomagolást is kapott, zsugorfólia védi és organza tasak teszi még hangulatosabbá:

fersh_rose_csomagolt.jpg

 

My Favorite Soap

The story of this soap is that this winter we had our 20th anniversary and for this occasion I got a big bouquet of roses from my husband. When those roses dried they also looked beautiful so I decided to use them to decorate a soap. 

 

 This soap is made with Tussah silk, olive oil, coconut oil, soy bean oil, rice bran oil and shea butter. The colorants are pink clay and charcoal and I used a blend of flowery fragrance oils.

 

 

 

A sütőpor, avagy a szódabikarbóna esete a muffinnal

Írtam egy cikket felkérésre a Humusz Egyesületnek, meg is jelent nemrég az Újraszedve kiadványukban. Ide most az eredeti, hosszabb változatot másolom be:

A sütőpor avagy a szódabikarbóna esete a muffinnal

 

Kedves olvasók, először is lássuk csak, miért is kerül egy cikk címébe egymás mellé a sütőpor és a szódabikarbóna (a muffinról majd később). Gondolom sokan közületek elolvastátok már a sütőpor összetevőit, így tudjátok is a választ erre a kérdésre: tehát a sütőpor hatóanyaga, ami a háziasszonyok által sütés közben elvárt eredményt produkálja (vagyis felfújja a sütiket), az nem más, mint a szódabikarbóna. Van még mellette néhány más vegyület is, őket is górcső alá vesszük.

Van kedvetek egy kicsit kémiázni? A szódabikarbóna kémiai képlete így néz ki: NaHCO3 és a neve nátrium-hidrogénkarbonát. Ezt írja róla a Wikipédia: A nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonátionból (HCO3), és nátriumionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.

Lássuk csak, mi is történik ezzel a vegyülettel a sütinkben. Két kémiai folyamat játszódik le, lássuk az elsőt, amely a szódabikarbóna hő hatására való elbomlása:

2NaHCO3 -> Na2CO3 + CO2 + H2O, ugye már sejtjük is mit csinál a széndioxid a sütinkben? Hát apró buborékokat, így növeli meg a térfogatát.

A sütőpor a szódabikarbónán kívül más sókat, például nátrium-dihidrogén-foszfátot tartalmaz (márkafüggő, de hasonló anyag mindben van és az elv a lényeg). Ekkor egy másik kémiai reakció játszódik le:

2NaHCO3 + NaH2PO4 -> Na3PO4 + CO2 + H2O

 

És hogy miért is került terítékre ez a téma pont itt, a Humusz oldalán? Környezettudatos olvasóim, ez biztos érdekelni fog benneteket (és a pénztárcátokat is):

Ami mindjárt szembeötlik, hogy mindkét folyamat során két mól szódabikarbónából egy mól széndioxidot kapunk (egy pici magyarázat azoknak akik mindent elfelejtettek kémiából, a mól anyagmennyiség, a vegyületcsoport előtti szám jelöli a mólszámot, és ha semmit sem írunk ki az egyet jelent) . Viszont, mivel a sütőpor nem tiszta szódabikarbóna, ezért abból nagyobb anyagmennyiség produkálja ugyanazt a hatást. Akkor miért is ne használhatnánk szódabikarbónát (ráadásul kevesebbet) a sütinkhez?

Most vessük össze a két anyag előnyeit és hátrányait. A szódabikarbónás sütés egyetlen hátránya (ha kicsit megerőltetem a fantáziám) az lehet, hogy a keletkező NaCO3 (köznapi nevén mosószóda) egy lúgos kémhatású anyag és az igazán kifinomult ízlésű sütifalók ezt esetleg érezhetik az ízek között (itt nagyon kevés anyagról van szó, tehát a szóda koncentrációja a sütiben normál esetben nagyon alacsony, családom egyetlen tagja, sem jómagam nem éreztük ezt soha kellemetlennek, kivéve azt az egy esetet, amit majd később említek). Ha valakit mégis zavarna, akkor ennek kivédésére javasolnék egy-két kanál tejföl vagy joghurt keverését a tésztába, ezek savtartalma közömbösíti a szódát.

A felhasznált csomagolóanyag a 7 tasakos olcsó sütőpor esetén 4,79g papír és 0,6g műanyag csomagonként, ami egy kilogrammra számítva 45,8g papír és 5,53g műanyag. Ha szódabikarbónát veszünk egy kilós kiszerelésben 8g műanyag csomagolást kell kidobjunk.

Az áruk pedig a következő képen alakul: az olcsó sütőpor kilós ára 912Ft (99Ft volt 7 x 15,5g), szódabikarbónát pedig 300-400Ft-tól lehet kapni webáruházakban, kiszereléstől függően. Ehhez még vegyük figyelembe, hogy a sütőporból csak körülbelül másfélszer annyi kell, mint szódabikarbónából, így még költséghatékonyabb (a drága márkákra nem számolom ki, nehogy valaki sokkot kapjon). Ha pedig az aggasztana valakit, hogy ugyan mikor sütöget el majd egy egész kiló szódabikarbónát, azt megnyugtathatom, hogy ez a vegyület még nagyon sok mindenre használható a háztartásban és erről majd egy következő cikkben írunk.

 

És végezetül a muffin története. Az iskolai karácsonyi ajándékozós nap előtti délutánra a lányom muffin sütést tervezett, a barátnőknek akart készíteni egy-egy süti csodát. Ifjonti hevességében neki is fogott egyedül, és bár nem az első süti volt az életében, mégis az első teljesen önállóan elkészített. Itt egy korábbi alkotás, amibe kicsit besegítettem (ehető virágok díszlenek a tetejükön):

 

muffin.jpg

 

Szóval, recept elő, alapanyagok összekeresgélése közben rádöbbenés, hogy anya otthon hagyta a telefont, így teljesen saját intuíciókra hagyatkozva összedobta a sütit. Mire hazaértem, már vehettük is ki a kész, finom illatú muffinokat a sütőből. Még egy utolsó művészkedés a fényes, kemény cukorhab, csili-vili díszekkel a tetejére és együtt gyönyörködtünk az igazán csajos, fincsi ajándékokban. Mivel több készült, mint ahány barátnő van, a leányzó úgy döntött elfogyasztja a fölösleget. Nagy lelkesen beleharapott és ekkor leírhatatlan döbbenet és fintor ült ki az arcára:

- Anya, ez nagyon rettenetes ízű!!!!!.,

-Á, az nem lehet! Lássam én is!- harapás, fintor- Ajaj, ez tényleg nem jó. - hagytam jóvá én is. Hát igen, ilyen rossz sütit még sosem ettünk, egyikünk sem. Olyan lúgos volt, hogy szinte habzott a szánkban.

Az történt ugyanis, hogy amikor rádöbbent gyerekem, hogy ökoanyuja nem tart otthon sütőport próbált volna hívni, hogy mi a teendő (ez persze nem sikerült). Azt tudta már korábbról, hogy szódabikarbónával helyettesítem, meg is találta a nagy befőttes üveget a fűszerek között, de sajnálatos módon azt már nem tudta, hogy a receptben szereplő egy evőkanál sütőpor az mennyi szódabikabónának felel meg. Nem sajnálta hát az anyagot és tett bele olyan jó három púpos kanálnyit.

Szerencsére volt még itthon egy kevés alapanyag és újrasütöttük a sütiket (kiskanálnyi szódabikarbónával), a díszes habot meg átoperáltuk az immár ehető szépségek tetejére. Ja, és a barátnők el voltak ájulva!

És végezetül itt a recept, ha kedvet kaptatok:

20 dkg liszt

1 kiskanál szódabikarbóna

10 dkg vaj

8 dkg cukor

2 tojás

0,5 dl tej

1 vaníliás cukor

reszelt citromhéj

A vajat megolvasztjuk, mindent összkeverünk, formába kanalazzuk és 180-200 fokon kisütjük. A tetejére tojáshabot vagy bármilyen kemény krémet nyomhatunk. Jó étvágyat!

 

 

 

 

Blogindító

Hónapok óta várok arra, hogy valaki más (nem nevezem nevén az illetőt) készítsen nekem egy BLOGOT. Met hát minden valamire való szappanosnak van ám blogja is.  Ma kézbe vettem az irányítást, és íme itt is a legelső bejegyzésem...

Ja és hozzá az egyik kedvenc fotóm, amit a férjem (Gaidosch Tamás) készített a szappanjaimról:

img_4860_small.jpg

 

Pure olive soaps with all natural colorants.

The pictures were taken by my husband, Tamas Gaidosch.

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása